Írni… de miről?

2013 november 7. | Szerző: |

az-osz-csodai-31491

Amióta elkezdtem blogolni, talán most vagyok először ilyen szintű alkotói válságban. Szeretnék írni, ez már a harmadik próbálkozásom a héten, de valahogy sosem jön össze az igazi. Aztán elkezdtem gondolkodni, vajon miért? Foghatjuk arra, hogy november van, vagyis közeledünk a 2013-as év végéhez, ismét elhagyunk magunk mögött egy évet. Foghatnám a rossz őszi időjárásra is, de mivel már-már tavaszias időnk van, csak hogy nem rügyeznek a fák, csak a lábunk alatt harsogó avar emlékeztet bennünket arra, hogy ősz van, no meg a hipermarketek polcain a mikulás csokoládék. Mert hogy november első hetében már tényleg szükség is van kirakni a karácsonyi díszeket… Az ősz igazából számomra az elmúlást jelenti. A nagy művészek, írók, költők műveiben ezt a téllel szokták kifejezni, de mivel nekem télen van a születésnapom, és a kis Jézuskának is, így nekem a tél az újjászületés előtti szakasz, de semmiképp sem az elmúlásé. Ősszel hullanak a levelek, és kezdődik az iskola. Belekerülünk a szürke hétköznapokba, a tanulás és vizsgaidőszak monoton fáradalmába. Minden napunk ugyanolyan. Felkelsz, suliba mész, hazaérsz, tanulsz, vagy egyéb tevékenységet csinálsz, majd a nap végén befekszel a pihe puha ágyikóba, beindítasz egy filmet, amin 5 perc után elalszol, mert hulla fáradt a vagy a… mitől is? A semmittevéstől… Mert igazából semmi megerőltetőt nem csinálunk egész nap, mint az imént felsoroltakat, mégis az ember belefárad abba, hogy az esőn és a beázott cipőkön kívül semmi sem történik.

Mit tegyünk hát mégis ezekben az időkben, hogy kikerüljünk a mókuskerékből? Először is együnk sok sok vitamint, friss gyümölcsöket és zöldségeket, hogy legalább ne betegen, lázasan unatkozzunk. Másodszor, öltözzünk fel, és menjünk társaságba. Még mindig szép az idő, az időnkénti esőzéseket és az egyre jobban hűlő hőmérsékletet leszámítva, ma is szikrázó napsütésben ültünk a déli előadáson. Szóval hajrá! Törjük át a köröttünk kialakult  búrát, ami magába fojtani készül bennünket, ne punnyadjunk, inkább nézzünk szét a lehetőségek tárházában. Én indulok, és Te?

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Bemutatkozás

Üdvözöllek kedves olvasó! Örömmel fogadom, hogy olvasod a blogom, hiszen ha nem tennéd, nem olvasnád most ezt a bemutatkozást, ezért ezt had köszönjem meg most Neked! 2012. 09. 17-én kezdtem el blogot írni, egy számomra nagyon fontos témáról, mellyel szerintem az emberek nem foglalkoznak eleget, ez pedig nem más, mint a tinédzserkori krízis problémák. Ezekre a helyzetekre szeretném felhívni a figyelmet, hogy elkerüljük a depresszió, az öncsonkítás vagy ne adj' Isten az öngyilkosság felmerülőben lévő gondolatát. Az írásaim úgy szólnak fiataloknak, mint ahogyan időseknek is, akik gyereket nevelnek. Ezen témán kívül írásaimban olykor szarkasztikus stílusban kritizálom a világot, és szabad véleményt alkotok egyes élethelyzetekről. Jó olvasást kívánok, kritikákat mindig is elfogadtam, ezután is várni fogom őket.

Legutóbbi hozzászólások

Kategória

Látogatottság

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!