2012 szeptember 25. | Szerző: Juhász Luca |
7. Bejegyzés
Bulimia nervosa
Végignézve az eddig bejegyzéseimet, rájöttem, hogy egy másik nagyon fontos kórcsoportot még meg sem említettem, ezért most, (és a következő bejegyzésben is majd) ezt fogom pótolni.
Gondolom kevés olyan ember van, aki ne hallott volna a bulimiáról. A bulimia egy táplálkozási zavar, ahol a delikvensnek hamis képe van önmagáról, falási rohamokkal járó kényszerbetegség, melynek során a beteg rövid idő alatt igen nagy mennyiségű étel elfogyasztására képes, melyet a jellegzetes bűntudat, önmegvetés és szégyenérzet követ. Fegyelmezetlensége miatt, úgy érzi, büntetést érdemel, ezért meg kell, hogy szabaduljon az előzőleg bevitt ételtől, hányás formájában. A falási rohamokat általában valamilyen stressz helyzet váltja ki. Gyakran előfordul ez a táplálkozási zavar olyan embereknél, akiknél gyerekkorukban büntették, vagy jutalmazták egyes étkezési szokásaikat. Pl.: akkor dicsérik meg a gyereket, ha kitakarítja a tányérját, még akkor is, ha már jóllakott, mert azt tanítják, hogy a “jó gyerekek” ezt teszik, így ő is kénytelen ezt megtenni, mert különben olyan érzést váltana ki belőle, hogy ő “nem jó”. Ezért kellene a szülőknek is nagyon figyelniük arra, hogy hogyan nevelik gyermekeiket a táplálkozási normákra. Nem szabad a gyerekkel azt éreztetni, hogy ő rossz, azért mert nem eszi meg az adott ételt, hanem ennek mögé kell nézni, és érdeklődni, hogy vajon miért nem akarja megenni. Lehetséges, hogy csak fáradt, vagy túl sok gyümölcsöt evett tízóraira, vagy épp az az ízkombináció nem tetszik neki, számtalan oka lehet annak, hogy egy gyerek miért nem “törli ki a tányérját”, de bármi is legyen az, mindig tudakoljuk meg, hogy mi az. Pont ezért az érzelmi zsarolásért, később ezek a gyerekek, kerülni fogják az intenzív érzelmi kinyilvánítást, és magukba fordulnak, gyakran depresszióval is társul.
A bulimiás, nincs tisztában azzal, hogy ő valójában nem kövér, már egy csepp felesleg sincs rajta, ő mégis ezt érzi. Az évek során igazából összefolyt az anorexiával, sokszor hallok olyan tünetleírást ami anorexiára utal, mégis bulimiának van nevezve.
Jellemzői:
- kerülik a közös étkezéseket;
- a kihányt, így megemésztetlen táplálék miatt normál súlyúak;
- tízszer annyi nő, mint férfi szenved ebben a betegségben;
- gyakori stressz kiváltó ok lehet;
- későbbi gyomor, nyelőcső fájdalom;
- menstruációs zavarok/kimaradások;
- fogak romlása a gyomorsav miatt;
- végső esetben, a szervrendszerek leépülése az elégtelen tápanyagbevitel miatt, valamint a kiszáradás miatt, ami súlyos esetben halálhoz vezethet.
Kezelés:
- Pszichoterápia
- Hangulatjavító gyógyszerek
- A betegek egy része spontán gyógyulásra is képes, ha AKARJA! Mert mindennek az alapja az, hogy eldöntsük, hogy akarunk változtatni. És SOHA nem késő változtatni.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: