Hun a freki, már megint?

2016 november 16. | Szerző: Juhász Luca

Hogy mi hozott újra a billentyűzet elé? Muszáj valamit kiírnom magamból, ami nagyon nyomja a lelkem. Ma ismét véget ért valami a világomban, ami eddig állandó része volt. Már egyszer átéltem egy hasonló élményt, mikor 2009.11.19-én megszűnt a Sláger Rádió. Kollégista voltam Szabadkán, és a jó tanulóknak kijáró harmadik emeleti szobánkban voltunk, a jó kis régi NOKIA telefonomon hallgattam az utolsó adást, mert szerencsére, elég sistergősen bár, de a szoba egy pontján bejött az adás. Mikor már elhalt a karom a telefon azon ponton tartásába, akkor cellux-szal ragasztottam fel a kis szerkentyűt a falra.

Így búcsúztattam Borost, Bochkort és a többieket. Ma, technológia és a földrajzi helyzetem közelsége miatt már kicsit jobb körülmények közt búcsúzhattam az utolsó Morning Show-tól, de ugyanolyan fájó szívvel, mint akkor régen, 7 évvel ezelőtt. Ugyanúgy megsirattam őket is, hiszen a Boomeráng után ők pótolták a hiányt. Most biztosan sokan hülyének néznek, hogy egy rádió adó megszűnése miatt sírok, de úgy érzem, megérdemlik a könnyes búcsút. Már akkor, 7 éve is azért fájt, mert a rádió születése volt a mi mentsvárunk. Mert 1999 márciusában mi már nem az ÁBC-t tanultuk, hanem otthon kuksoltunk az áramtalan, sötét házainkban, és a Délszláv háború utórengéseit hallgattuk. Akkor, egy 8 éves gyerek számára ez felfoghatatlan volt, és való igaz, nem is értettem belőle semmit, nem tudtam, hogy baj van. Számomra csak annyi jött át, hogy otthon van a család, gyertyafénynél társasjátékozunk, és az autó akkumulátorára kötött autórádióról hallgatjuk a Sláger Rádiót.

Szóval köszönöm Nektek srácok, kedves volt Boomerángos fiúk, hogy segítettetek nekünk átvészelni és színesebbé tenni egy sötét korszakot, és köszönöm Nektek Morning Show stábja, hogy pótoltátok az ő hiányukat, és hogy a gyerekkoromtól a felnőtté válásomig elkísértetek. Köszönöm a vidámságot, a poénokat, amelyekkel jobban indult egy szürke hétköznap, köszönöm a sok jót, amit az évek alatt tettetek másokért, és nagyon remélem, hogy valahol, valamikor újraindul egy Show, amit nem fognak 7 évente megszüntetni, hiszen mindenki tudja: “The Show must go on…”

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet: