2012 december 24. | Szerző: |

32. Bejegyzés

A Karácsony szelleme

A világon sok féle ember él. Vannak szerények és szegények, gazdagok, magamutogatók, tehetősek, érzelmesek, bátrak és még sorolhatnám. Mindannyian mások vagyunk. Mindannyian különbözőek vagyunk, és valamilyen szinten, különbek vagyunk másoknál. Mindenki másban különb, mindenki máshogyan tudja kimutatni azt amiben jó. Hiszen mindannyian jók vagyunk valamiben, lehet, hogy még nem mindenki találta meg, hogy mi az, amiben jó, de ráértek még, higgyétek el, majd előbb utóbb rá fogtok jönni. Soha ne akarjatok olyanok lenni mint “mások”, mert ti, ti vagytok,és nem mások. Mindenkit olyannak kell, hogy szeressenek és elfogadjanak, amilyenek vagyunk, akinek úgy nem tetsszünk, annak fel is út, le is út. 
Karácsony van. Egy olyan ünnep aminek az utóbbi években egyre jobban elveszett az értelme. A média és a kereskedelem persze jól jár az egészből, pedig nem erről kellene hogy szóljon a Karácsony. Nem mindig méregdrága ajándékot kell adnunk, egy apró gesztus is sokat jelent sokaknak. Sokszor meglepődöm, hogy nem azok segítenek és adnak a legtöbbet akiknek van miből, hanem az átlag ember, akinek otthon is megvan a maga problémája, gondja, baja, lehet, hogy munkája sincs, vagy van, de betegség miatt nem tud dolgozni, mégis, ha arra kerül a sor, ő az első aki segítő kezet nyújt a rászorulóknak. Az ilyen embereket őszintén remélem, hogy megsegíti a Jóisten, és teljesül rájuk az “Ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak, úgy bánj másokkal is” elv. Akinek meg, csúnyán mondva, a bőre alatt is pénz van, az nem képes még a kisujját se nyújtani, vagy ha mégis, azt általában nem önzetlenségből, persze tisztelet a kivételnek, mert kivételek mindig vannak, akikért szintén hálát mondhatunk ezen az ünnepen. 
Szeretnék hálát mondani azokért az emberekért akik mindig velem vannak, és azokért is, akik egy egy apró tettel boldogságot tudnak űzni mások arcára, megszépítve ezzel mások karácsonyát. 
Egy évben ezen a napon ne arra gondoljunk, hogy mi az amink még nincs, hanem, hogy mi mindenünk van, és legyünk hálásak érte. Adjunk hálát azért, hogy van hol aludnunk, hogy van mit ennünk, a szerető családtagokért, és nem is sorolom tovább, hiszen ez egyénileg változó. Kívánom minden kedves olvasómnak, hogy megtalálja a boldogságot, és hogy rátaláljon arra az útra, amit keres ebben az életben. És kívánom, hogy minél többen megtapasztaljátok azt az érzést, amit akkor érez az ember, ha segített valakinek.
Békés, boldog ünnepeket mindenkinek!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Bemutatkozás

Üdvözöllek kedves olvasó! Örömmel fogadom, hogy olvasod a blogom, hiszen ha nem tennéd, nem olvasnád most ezt a bemutatkozást, ezért ezt had köszönjem meg most Neked! 2012. 09. 17-én kezdtem el blogot írni, egy számomra nagyon fontos témáról, mellyel szerintem az emberek nem foglalkoznak eleget, ez pedig nem más, mint a tinédzserkori krízis problémák. Ezekre a helyzetekre szeretném felhívni a figyelmet, hogy elkerüljük a depresszió, az öncsonkítás vagy ne adj' Isten az öngyilkosság felmerülőben lévő gondolatát. Az írásaim úgy szólnak fiataloknak, mint ahogyan időseknek is, akik gyereket nevelnek. Ezen témán kívül írásaimban olykor szarkasztikus stílusban kritizálom a világot, és szabad véleményt alkotok egyes élethelyzetekről. Jó olvasást kívánok, kritikákat mindig is elfogadtam, ezután is várni fogom őket.

Legutóbbi hozzászólások

Kategória

Látogatottság

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!